2012. június 29., péntek

6. fejezet: Álom


                                                                                              6.fejezet: Álom
                                           (ajánlott zene: 
http://www.youtube.com/watch?v=JlxByc0-V40)

Reggel sírva és sikítozva ébredtem fel,és mikor felültem megláttam Tyler aggódó tekintetét mellettem. Elkezdtem még jobban sírni,mire odaült mellém és szorosan magához húzott, és próbált nyugtatni.
~Sss,semmi baj kicsi Beck,csak egy álom volt,most már megnyugodhatsz,itt vagyok sss.-mondta Tyler mikozben hátamat simogatta és szorosan ölelt.
Kicsit megnyugodtam,és hálásan néztem Tyler-re. Jól esett hogy ott volt velem.
~El szeretnéd mesélni mit álmodtál?-kérdezte lágyan Tyler,mire megráztam a fejem. ~Rendben,akkor egy reggeli kakaóval szolgálhatok a hölgynek,ha az megfelel neki.-mondta elég viccesen, mire felnevettem,és lementünk a konyhába a kakaóért.
~Ééés,mi a terved mára?-kérdezte Tyler italát szürcsölgetve.
~Hát nem tudom,egyenlőre nincs,viszont el fogok menni futni ahogy megittam.-mondtam
~Á,igen sejtettem hogy ez a szokásod megmaradt.-mondta mosolyogva Tyler.
Hát igen,van egy olyan szokásom,hogy ha feldúlt vagyok vagy ilyesmi elmegyek futni,mert ezzel kitisztul a fejem,lenyugszom és kizárom a külvilágot.
Felmentem átöltözni és beraktam a fülhallgatómat a fülembe,megöleltem Tyler-t és elindultam futni. Igazából fogalmam sem volt merre menjek,nem is ismerős a környék meg semmi,csak futottam előre. Egy parkba értem,ami hatalmas volt,és volt kialakítva futó rész is. Átmentem oda,kerestem valami „energikus” számot,és az eddigi kényelmes tempómat felcseréltem a már rohanáshoz hasonlító tempóhoz. Felemelő érzés volt,el akartam felejteni az álmomat,és ahogy futottam,ugy tisztult ki az agyam. Egyszer csak hirtelen mellettem termett valaki,odanéztem és egyből felismertem,így hát megálltam,ahogyan ő is.
~Liam!-mondtam vigyorogva. ~Hát te,hogyhogy erre?
~Szia Becky! Hát szoktam futni amikor időm engedi.-mondta mosolyogva. ~És te?
~Hát szeretek futni,főleg mikor feldúlt vagyok.-mondtam.
~Feldúlt? Mi történt? Baj van?-kérdezte,és láttam rajta hogy aggódik.
~Hát igazából nem olyan vészes,csak nagyon rosszat álmodtam,és így kitisztult a fejem.-mondtam halvány mosollyal.
~Szeretnél róla beszélni?-kérdezte Liam
~Hát nem is tudom..-mondtam bizonytalanul
~Tudod mit,most nincs otthon senki,gyere el és ha úgy látod elmeséled,ha nem,akkor meg volt egy jó délelöttünk.-mondta mosolyogva.
Rendben!-egyeztem bele széles vigyorral az arcomon.
Úgy döntöttünk hogy a házig is futunk,és az utolsó pár métert már le sprinteltük. Bementünk,majd Liam megmutatta a fürdőszobát,és a kezembe nyomott egy pólót,és egy ilyen kosaras nadrágot. Bementem a fürdőbe,és eszméletlen jól esett a zuhany,és ez a ruha is kényelmes volt (:D) Liam is lezuhanyzott és leültünk a nappaliba,ahol Liam hozott egy bögre teát. Beszélgettünk már kb 10 perce,és szóba se hozta az álmomat,ez nagyon kedves tőle.
~Szóval Liam,tényleg érdekel az álmom?-kérdeztem kicsit félve
~Igen,mert aggódóm,de ha neked még nem menne róla beszélned,akkor teljesen megértelek,és tudd mi a fiukkal mindig itt leszünk neked!-mondta mosolyogva és én is elmosolyodtam ezen.
~El szeretném mondani.-kezdtem ~Amikor ovis voltam,akkor kerültem elöször színpadra tánccal,persze ez inkább szülői bemutató volt,de akkoris,és emlékszem,nem tudtam egyet se végig csinálni anélkül hogy ne mentem volna ki és sírtam volna el magam. Amikor iskolásként léptem elöször színpadra,az már tényleg színpad volt,ott minden megváltozott,minden félelmem elmúlt,és le se akartam menni a színpadról,nagyon jó érzés volt. Aztán mikor az új tánciskolámba kerültem,ahova most is járok,ott annyira más volt minden. Nem csak vizsgák vannak,hanem saját önálló darabjai is. Akkor jött elöször az álmom mikor 2006-ban bekerültem az egyik ilyen darabba. Nagy volt a nyomás,és éjjel elötte és utána is arra keltem hogy elfelejtettem valamit vagy nem vagyok ott vagy ordítoznak velünk. Ez minden előadásnál megvolt,de ugymond szerencsére csak előadások utáni éjszaka. Most is ezt álmodtam de durvább volt,hatalmas nézőtér tele emberekkel én meg csak állom ott és vége mindennek....-itt elcsuklott a hangom.Ekkor magához húzott Liam és ott tartott szorosan.
~Fogalmam sincs miért álmodtam most ezt.-mondtam kicsit lenyugodva.
~Talán csak izgulsz a koncert előtt,ennyivel.-mondta nyugtatóan Liam
Nem engedtük el egymást ami nagyon jól esett,már vagy 10 perce így voltunk mikor elnyomott az álom Liam karjaiban...
                                               
                                                                               -Zayn szemszöge-

Mikor hazaértünk fiukkal a vásárlásból nem várt kép várt minket. Becky feküdt Liam karjaiban,Liam ruhájában és látszólag aludt.
~Itt meg mi történt?-kérdezte szemöldökét húzogatva de halkan Harry
~Futás közben összefutottunk,és nagyon fel volt dúlva,idejöttünk hogy kicsit megnyugodjon,és hát elaludt.-mondta Liam mosolyogva,mikor rá nézett Becky-re.
~Felvigyem a szobámba?-kérdeztem Liam-től.
~Az jó lenne,jól jön neki az alvás.-mondta
Odamentem és felkaptam az ölembe óvatosan Becky-t,és elindultam a szobám felé. Óvatosan kinyitottam az ajtót és lefektettem az ágyra. Akaratlanul is,de odafeküdtem mellé és néztem ahogy alszik. Nagyon aranyos volt.
Kb. fél óra elteltével elkezdett mocorogni,majd kinyitotta a szemét.
~Jó reggelt Zayn!-mondta,majd hirtelen kipattant a szeme. ~Zayn?!
~Szép délutánt Becky.-mondtam mosolyogva. ~Remélem kényelmes volt az ágyam!
Becky kérdően nézett rám,majd körbe és nyugtázta hogy ez nem az ő szobája. Egyszer csak valószínüleg a megvilágosodás miatt rácsapott a homlokára. Ezen felkuncogtam.
~Ömm...igen az volt,köszi,de nem emlékszem pontosan hogyan kerültem a szobádba.-mondta és láttam rajta hogy kicsit zavarban van,ez tetszett.
~Hát elaludtál Liam ölelésében,én pedig felhoztalak az ölembe a szobámba,mert Liam mondta hogy pihenésre van szükséged.-mondtam.
~Ó,hát akkor köszönöm nektek!.-mondta mosolyogva és megölelt hirtelen. Nagyon jól esett,meglepett de nagyon jó volt,pedig ez csak egy ölelés volt.
~Lemegyünk a többiekhez?-kérdeztem tőle miután sajnos elengedtük egymást.
~Persze!-mondta széles vigyorral,majd megragadta a kezem és lementünk a többiekhez.
~Sziasztok!-köszönt széles vigyorral az arcán Becky.
Visszaköszöntek a fiuk,majd leültünk a kanapéra,Liam-hez húzott engem is,majd leülltünk,megölelte Liam-et majd váltottak egy rövid halk beszélgetést,aztán tv-ztünk.
~Öm srácok eléggé elszaladt az idő,én szerintem lassan mennék,lenne valamelyikőtök olyan kedves hogy hazavisz,vagy magamra vagyok utalva?!-nézett ránk bociszemekkel.
~Gyere,hazaviszlek.-mondtam neki kedvesen.
Felmentünk összeszedtük a ruháját majd a kocsi felé mentünk. A nappaliban még elköszönt mindenkitől,és mondta Liam-nek hogy holnap visszahozza a ruháját.
A kocsi út jól telt sokat röhögtünk és énekeltünk a rádióval,azt hiszem kezdek totálisan belezúgni...
~Hát,köszönök mindent Zayn.-mondta mosolyogva miután kiszálltunk,majd megöleltem.
~Igazán nincs mit.-mondtam és egyre közelebb került testünk egymáshoz.
Nem bírtam megállni,közelítettem,már éreztem heves szívverését,és gondolom ő is az enyémet,majd mikor ő is közelített valamennyit,megcsókoltam. Fantasztikus volt,ilyet még egy lánynál nem éreztem,egész testem bizsergett,és átjárta a meleg. Levegőhiány miatt sajnos elváltunk egymástól,de még mindig közel voltunk,én meg csak néztem gyönyörű szemeit.
~Hát akkor jóéjt Zayn,szép álmokat!-mondta mosolyogva Becky.
~Nekedis,remélem velem álmodsz.-mondtam neki kicsit hátrébb lépve,és kacsintottam egyet,majd egy utolsó ölelés után beszálltam a kocsimba és elhajtottam.


sziasztok! :)
bocsi hogy kicsit későn hoztam,és ha kicsit rövid lett,de már az agyam máshol jár,ugyanis vasárnap utazom Szlovákiába tánctáborba,tehát holnap hozok egy részt elvileg,és utána legközelebb jövőhét szombaton talán,agy vasárnap:)
Addig is olvassátok,osszátok meg, a kommikat pedig ezer örömmel várom!! :))
xoxo <3


2012. június 28., csütörtök

5.fejezet: TÁNC!


                                                                                                5.fejezet: Tánc!
                                             (ajánlott zenehttp://www.youtube.com/watch?v=tc-MnXa58xw)

Reggel a nem épp halk ébresztőórámra keltem,és a morgásból ítélve,nem csak én keltem. Kipattantam az ágyból és Tyler szobája felé vettem az irányt.
~Tyler,jóreggelt,bocsánat hogy felébresztettelek,de nem is annyira baj,ugyanis...
~Nem baj?! Hány óra?-kérdezte álmosan.
~fél 8.-hajoltam közelebb hozzá és adtam egy apró puszit a homlokára.
~Na így már tényleg nem baj.-mondta mosolyogva,.-viszont gondolom nem ezért keltettél fel,
~Igen,elfelejtettem szólni hogy ide fognak értem jönni a fiuk,és együtt megyünk táncpróbára.
~Ennyi? Ezért felesleges lett volna felkeltened.-mondta lágyan mosolyogva.
~De...őmm..mi is a pontos címed.-kérdeztem kicsit félénken.
Tyler felröhögött kicsit,majd elmondta,én meg már küldtem is az sms-t Zayn-nek,mivel csak neki volt meg a száma,amit őszintén szólva nem is bánok. Tyler szobájából egyenesen a konyhába vettem az irányt,hogy készítsek magamnak egy bögre kakaót. Épp kész lettem,mikor a telefonom jelzett,hogy sms-t kaptam.
Akkor be is engedsz minket?! ;) Z.
Nem értettem hirtelen,de aztán hallottam nevetgéléseket az ajtó mögül,így leesett. Mentem és kinyitottam az ajtót kakaóval a kezemben,még mindig a pizsamámban. Széles vigyor tört ki rajtuk,és rajtam is. Niall volt az első aki odajött hozzám és megölelt.
~Nagyon tetszik a pólód.-mondta ezer wattos mosolyával és kacsintott egyet.
Nem értettem miért,aztán lenéztem a pólómra. Hát persze,ma a Niall-os pólóban aludtam
~Köszönöm,reméltem is.-kacsintottam egyet.
Aztán egyesével ölelgettek meg,utoljára maradt Zayn.
~Kéne szerezned ilyet Zayn-es ben.-mondta pólómat nézegetve.
~Nyugi drága Zayn,van olyanom is.-kacsintottam és kaján vigyor ült ki arcára.
~Igen? És akkor miért nem azt hordod?-kérdezte még mindig vigyorral az arcán
~Hát,mert most ez jött a kezembe.-mondtam majd a többiek felé fordulva folytattam. ~Egyébként ilyen pólóm mindanyiotok nevével is van.-mondtam vigyorral az arcomon.
Felnevettek,és erre én is.
~ÓÓ,pedig azt hittem csak engem tisztelsz meg ezzel.-mondta Niall tetetett szomorúsággal,mire odamentem és megöleltem.
~Viszont Beck,jó lenne ha lassan elkezdenél készülődni,ahogy látom nem állsz a legjobban.-mondta nevetve Liam.
~Jójó,persze,csak megiszom a kakaómat!.-mondtam mosolyogva.
Ekkor jött le a lépcsőn Tyler,egy boxerben és egy pólóban.Álmosan nézett körül,aztán szép lassan eljutott a tudatáig hogy hol is van pontosan.
~Á,sziasztok,ti vagytok a One Direction,igaz? Tyler vagyok.-mondta mosolyogva.
~Szia,igen,mi!-mondták szinte egyszerre.
~Öm,Tyler a legjobb barátnőm bátyja,és mint látjátok nála lakom most.-mondtam kicsit zavartan,és valami furcsát láttam Zayn arcán. ~Viszont én most felmegyek felöltözöm összepakolok,de sietek.-mondtam és már el is viharoztam a szobámba.
Elövettem egy egyszerű szettet,és hogy eleget tegyek valamilyen szinten Zayn vágyának,felvettem egy karkötőt,amin az ő neve volt,viszont ebből tényleg csak Zayn-es volt. Épp felöltöztem és pakolni kezdtem mikor kopogtak az ajtómon.
~Gyere!-mondtam kicsit hangosan.
~Szia,nem zavarok?-kérdezte aranyosan Zayn.
~Nem,dehogyis,ülj csak le épp pakolok.-mondtam kedvesen.
Leült,és nézte ahogy pakolok,ám egyszer csak felállt és elkapta a csuklómat,közelsége eléggé zavarba hozott.
~Szép a karkötőd!-simított végig karkötőmön,én pedig nem bírtam szemétől elszakadni.Komolyan,ilyen szemeket büntetni kéne!
~Ohh köszi.-mondtam zavartan. ~Viszont elmondok egy titkot,ne szólj a fiuknak!-mondtam sejtelmesen mire kérdően nézett rám. Odahajoltam füléhez és suttogva mondtam.
Ěbböl a karkötőből ez az egy van,csak a te neveddel van ilyenem.-mondtam,majd elhúzottam tőle és ezerwattos mosolyára én is küldtem egy mosolyt.Egyre közelebb húzott magához,és azt hittem ott esem össze,ám ekkor Louis hangját hallottam meg amint épp nekünk kiabál hogy siessünk. Elengedtünk egymást majd lementünk a többiekhez,
~Na végre! Azt hittem elnyelt titeket a fekete Lyuk.-hülyéskedett Lou.
Elindultunk kifele,ketten maradtunk Zayn-el utoljára,ám mikor épp ki akartam menni megfogta a csuklómat,de nem fordított meg,hanem a fülemhez hajolt és suttogott.
~Az elöbbi dolgot ugye tudod hogy be fogjuk még fejezni?!-mondta és éreztem lehelletét a nyakamon,amitől libabőrös lettem.
Mikor odaértünk elmentem öltözni,ők pedig a terem felé vették az irányt. Mikor beértem én is ott ültek mind. A tánc jól ment,megdicsértek,és eléggé jók a koreók szerintem. Mikor vége lett,mindenki elindult kifele,de én a fiuk felé vettem az irányt.
~Nagyon jó voltál!-mondták szinte egyszerre mosolyogva.
~Köszönöm,ezt jól esik hallani.-mondtam.~Viszont lehetne egy olyan kérésem hogy had maradjak egy kicsit még táncolni?!
~Persze,de akkor mi is itt maradunk,szerintem mind kíváncsiak vagyunk hogy hogy táncolsz egyedül.-mondta Harry,mire mindenki nagy bólogatásba kezdtett.
~Köszönöm,és rendben!-mondtam vigyorral az arcomon.
Mielött elkezdtem volna táncolni,átvettem,pontosabban levettem a bő gatyámat,ami alatt természetesen volt egy kis fekete gatya,és levettem az ujjatlanomat,ami alatt volt egy sportmelltartó,és a hasamra kötöttem egy fehér hosszúujjut. A cipőmet is átvettem a ballett cipőmre mire kiváncsian végig néztek.
~Hát tudjátok hiányoznak a régi idők,és arra gondoltam nosztalgiázok,tudjátok én nem csak ilyeneket táncolok.-mondtam a fiuknak.
Eltáncoltam nekik 2 táncot,elöször az egyik kedvenc filmemből a Dirty Dancing 2-ből az egyik számra,aztán pedig Puskás Peti csillagok számára.
~Tejóég,mintha egy angyalt láttam volna táncolni.-mondta Niall döbbenten,mire bólogattak.
~Egy gyönyörű angyalt.-mondta Zayn félénk mosollyal,mire mindenki nagyobbakat kezdett bólogatni.
Elpirultam,nagyon jól esett hogy tetszett nekik a táncom.
~Köszönöm!-mondtam mosolyogva.
Elmeséltem nekik hogy még hány fajta táncot tanultam otthon,amiket kikerekedett szemekkel néztek.
~Na neeee,te tanulsz írszteppelni? Tudtad hogy ír vagyok?!-kérdezte mosolyogva Niall.
~Tudtam igen,és igen azt is tanultam..
~Látni akarunk mindent!-Utasított Louis,amit mindenki díazott.
~Öm,van nagyobb laptotpotok vagy valamitek?-kérdeztem.
Elmondták hogy van egy ilyen szerkezetük,amivel ki tudják vetíteni a gépről a videókat.
~Akkor átmehetnénk hozzátok és megmutatnám a videókat,mit szóltok?-kérdeztem örömmel.
~Ez egy nagyszerű ötlet.-vágta rá Liam.
Akkor indulhatunk?-kérdeztem,mire mind elindultunk. Elöször átmentünk hozzánk,hogy lezuhanyozzak és átöltözzek,és már indultunk is a fiukhoz.
Megmutattam nekik mind az 5 táncomat és nagyon tetszett nekik. Niall el volt ragadtatva az írsztepptől,Zayn-nek az a modernünk tetszett,amit a Gloomy Sunday-ra táncoltunk,azt mondta megint,hogy angyalként táncolok.Több se kellett,mint egy paradicsom olyan lettem. Louis-nak a musical tetszett,mert az pont olyan bohókás mint ő,Harry-nek a másik modernünk tetszett,főleg a sikitozós rész,míg Liam-nek az experi(néotánc) tetszett a legjobban. Mire mindet végignéztük és kommenteltük nagyon megéheztem,és rendeltünk pizzát. Hamar elment az idő,így gondoltam elindulok hazafele.
~Várj,hazaviszlek!-mondta mosollyal az arcán Zayn.
Beszálltunk a kocsiba,és elmondta hogy tényleg úgy táncolok mint egy angyal. Hát nem édes?! Najó Beck mi van veled?! Kiszálltunk a kocsiból és az ajtó felé mentünk,majd megálltunk ott.
~Köszönöm hogy hazahoztál,és örülök hogy tetszett a táncom.
Erre nem mondott semmit csak mosolygott majd hirtelen közelebb húzott magához.Alig pár centi volt arcunk között,pulzusom az egekben,én pedig erőtlenül álltam elötte. Adott a szám sarkába egy csókot,majd megölelt.
~Nincsmit,holnap találkozunk!-mondta a rosszfius mosolyával,majd elindult. Én meg csak álltam ott és azt se tudtam mivan.
Halkan léptem be a házba,féltem hogy Tyler már alszik. De nem,ott ült és tv-zett a nappaliban.
~Szia Beck,milyen volt a próba?-állt fel mosolyogva majd megölelt.
~Jó nagyon,ott maradtam tovább nosztalgiázni és táncoltam egy kicsit mást is,és megmutattam a fiuknak az év végi vizsgás videóimat.-mondtam mosolyogva.
~Ohh,azokat én is megnézhetném?-kérdezte szerényen.
~Hát persze gyere!-mondtam és a szobám felé vettük az irányt.
Megnéztük az ágyon és azt mondta neki is a Gloomy Sunday-os tetszett a legjobban.
Ott ültünk még utána,és azt vettem észre hogy kicsit közel ülünk egymáshoz.
~Nem bánnád ha most lefeküdnék aludni? Nagyon hosszú napon vagyok túl..-kérdeztem Tyler-t,aki megértően bólintott,majd megölelt és adott a hajamba egy puszit,amitől nyugalom járta át a testem.
Elmentem zuhanyozni miután kiment,és Zayn-en gondolkoztam. Szép nap volt ez a mai,nyugtáztam magamba,majd szépen elringattam magam álomországba,ami ma éjjel nem volt a legkellemesebb hely...
Becky szerelése:


Becky táncainak zenéi:

Sziasztok! :)
Kicsit belecsempésztem az életem,ugyanis ezeket a táncokat amit a vizsgáról mondtam én is táncoltam,vagyis a csoportommal,és remélem nem baj,de kilinkelném őket:)
Még mindig nagyon várom a kommenteket,de az is jól esik ha olvassátok a blogot,és remélem tetszik is! :))
xoxo
http://www.youtube.com/watch?v=pbPdctfMHrg -ez Harry-nek tetszett a legjobban

Remélem ez is tetszik nektek! :))

2012. június 27., szerda

4.fejezet: Ismerkedés


  1. fejezet: Ismerkedés.
    (ajánlott zene:
    http://www.youtube.com/watch?v=UyG1FG3H6rY)

5 helyes srác állt napszemüvegben és sapkában.Egymásra néztek,majd rám mosolyogtak,és a következő pillanatban már rohantak felém.Csak álltam ott földbegyökerezett lábakkal,és vártam a becsapódást.Hamar el is érkezett,mert arra eszméltem fel h a földön fekszem 5 idiótával magamon,és röhögünk.Szép lassan elkezdtek leszállni rólam.Aki legalul volt,mármint fölöttem az Niall volt,egyből föl lehet ismerni jellegzetes szép szőke hajáról...hát igen, a szőkék a gyengéim,de a barnák sem állnak távol tőlem;) Miután leszállt rólam Niall is odanyújtotta a kezét hogy segítsen felállni,elfogadtam és már álltam is.
~Szia! Niall vagyok.-mondta mosolyogva és ölelésre tárta a karját,amit el is fogadtam.
~Szia! Én meg Becky.-mondtam én is mosolyogva.
~Tudjuk,szerinted csak úgy lerohantunk volna?!-kérdezte röhögve,amin mind elkezdtünk röhögni.
A röhögés után jöttek egymás után bemutatkozni a fiuk.
~Szia,Liam vagyok,örülök hogy megismerhetlek.-mondta és megölelt.
~Részemről a szerencse!-mondtam mosolyogva miután elengedett.
~Szia,Louis vagyok,jó a pulcsid!-mondta majd ő is megölelt.
~óó köszönöm,végül is megkaptad a répákat amiket kértél Paul-tól?-kérdeztem,mert eszembe jutott a telefon beszélgetés.
~Meg-meg,szerencséje volt! De amugy te honnan tudod?-nézett rám meglepődve.
~Pont ott álltam ahol beszélt és hallottam kicsi részt.-mondtam és kacsintottam egyet.
~Szia,Harry vagyok.-mondta és ő is megölelt. ~És én is megkaptam a tacomat!-mondta büszkén.
~De a macskát nem ha jól sejtem.-mondta nevetve.
~Hát most mondd meg.-játszott felháborodottságot,mire elnevettem magam.
~Szia,Zayn vagyok.-mondta,és rám villantotta azt a rosszfius mosolyát,azt hittem elolvadok.
~Szia,örülök hogy megismerhetlek.-mondtam mosolyogva mire megölelt.
~Na,most hogy így megismerkedtünk,ideje lenne mennünk.-mondta Liam.
~Ömm,fiuk!.-mondtam,mikor épp elindultak. Egyszerre fordultak hátra,és kiváncsian néztek rám.í
~Hát elöször is össze kéne szedni a cuccaimat,másrészt hova megyünk?-kérdeztem.
~Akkor én elmegyek veled összeszedni a cuccaidat,és majd meglátod hova megyünk.-mondta Niall és elindult felém hogy megkeressük a cuccokat. A többiek pedig elindultak kifele.
~Szólj ha látod a cuccodat.-mondta Niall,miközben néztük a sorra elhaladó cuccokat.
~Ott van!-kiáltottam,és rámutattam a hatalmas sporttáskámra.
Elvette nekem és amikor el akartam venni tőle csak legyintett egyet egy mosoly kiséretében és elindultunk kifele.
Amikor beszálltunk az autóba én Zayn és Harry mellé kerültem. Jó volt a hangulat,bár fúrta az oldalamat a kiváncsiság hogy hova megyünk. Az autó megállt egy hatalmas ház előtt,gyönyörű volt. Mikor kiszálltunk bementünk és ott találtam Paul-t.
~Szia Becky,örülök hogy ismét találkozunk!-mondta mosolyogva.
~Én is,és szép kis meglepetést szerveztél nekem.-mondtam és a fiukra néztem,és akaratlanul is elmosolyodtam.
~Örülök hogy tetszett!-mondta,majd folytatta.~Ideje megbeszélnünk néhány dolgot.
Most Liam és Louis ült melettem,aki boldogan rágcsálta a répáját. Odafordultam és megkérdeztem kaphatnék-e én is,ő meglepődött de aztán egy hatalmas vigyor kiséretében kiment a konyhába,és egy másik répával a kezében tért vissza.
~Ugye tudod hogy most beloptad magad Louis szivébe?!-kérdezte Liam,mire kicsit felnevettem.
Mikor nagyjából mindent megbeszéltünk Paul odafordult hozzám.
~Becky,ugye meg van már a szállásod?!-kérdezte Paul.
~Öööö...hát persze...-hazudtam és egy kis mosolyt eröltettem magamra.
~Akkor jó,én mennék,holnap találkozunk,fiuk! Délelött szedjétek össze Becky-t,hogy ne egyedül kelljen mennie már így hirtelen a táncstúdióba.-mondta Paul,majd elköszönt és kiment.
Hogy a fenébe felejthettem el a szállást?! Becky nem vagy normális,most hol a fenébe fogsz lakni?! Tyler! Ez az! Ő most itt lakik,csak befogad egy kis időre!
~Azt hiszem én most megyek,akkor ezek szerint holnap találkozunk!-mondtam mosolyogva,majd mindannyiuknak adtam egy ölelést.
Már épp elindultam kifele,mikor eszembe jutott hogy a cuccom még a fiuk kocsijában van,ezért visszafordultam.
~öm,fiuk,a cuccaim még a kocsitokban van,megkaphatnám?-kérdeztem.
~Hát persze,gyere.-mondta mosollyal az arcán Zayn,és leakasztotta a kulcsot a falról,majd kimentünk. Odaadta a cuccaimat,majd megköszöntem neki.
~Becky! Megadnád a telefonszámod,hogy holnap megcsörgesselek,hogy hol is leszel pontosan?-kérdezte kicsit szégyenlősen.
Megadtam neki majd egy ölelés kiséretében elbúcsúztunk és én elindultam. Mikor hallótávolságon kivülre kerültem elkezdtem Tyler számát keresni a névjegyzékembe. Megtaláltam,és már csörgött is.
~Szia Becky,miújság,minden rendben?-kérdezte Tyler,és hallottam hangján hogy kicsit meglepődött,mert általában meg szoktuk beszélni mikor hívjuk egymást.
~Szia Tyler,persze,mármint nem teljesen.-mondtam kicsit zavartan. ~Tudod épp itt vagyok Londonban..
~Tényleg? Ez fantasztikus most rögtön találkozzunk!-szakított félbe lelkesedésével Tyler.
~Ez egy nagyon jó ötlet,de lenne egy kérésem. Nincs szállásom,és esetleg..
~Hát persze te kis butus,össze szedlek hol vagy most?-kérdezte lágyan.
~Hát igazából fogalmam sincsen.-mondtam nevetve.~ De várj keresek valami táblát amire ki van írva valami. Találtam is egyet majd bediktáltam neki.
~10 perc és ott vagyok ne mozdulj.-mondta majd elköszöntünk egymástól.
10 perc után megjelent egy nagyon szép fekete BMW,még a lélegzetem is elállt,és akkor kiszállt belőle Tyler. Gondolkodás nélkül a nyakába ugrottam,amin meglepődött kicsit,de rögtön viszonozta is.
~Úgy hiányoztál már Becky mondta miközben ölelt.
~Te is nekem,eszméletlenül.-mondtam,és mégjobban magamhoz szorítottam.
Ezután beültünk a kocsiba,és elindultunk. Hamar a házhoz értünk ami nagyon szép volt,nem volt túl nagy,de kicsi sem,pont jó volt. Bementünk és eléggé jól nézett ki a ház,bár azért látszott hogy fiu lakik benne.
~Gyere,megmutatom a szobádat.-mondta Tyler és a cuccaimmal együtt elindult az emeletre. Egy szép világoskék szobába nyitott be,ami szerintem nagyon jól nézett ki.
~Itt van szembe az én szobám,ha van valami csak gyere nyugodtan.-mondta mosolyogva és letette a cuccaimat.
~Annyira köszönök neked mindent Tyler,nem is tudom mit kezdenék nélküled!-odamentem hozzá és megöleltem.
~Ez csak természetes! Mit szólnál hozzá ha elmennénk egy pizzázóba,és elmesélnél mindent?-kérdezte mosolyogva.
~Ez nagyon jó ötlet,mikor?-kérdeztem
~Hát most van 4 óra,6 körül indulnánk az jó?-kérdezte,a tarkóját vakargatva.
~Tökéletes!-mondtam és adtam neki még egy ölelést,és ezzel ki is ment.
Elkezdtem kipakolni,és ruhát keresni az estére. Hamar meg is találtam a tökéletes ruhát. Nem akartam túlzásba esni,de mégsem mehet szakadt csövesként,így egy szoknyára és egy rózsaszín ujjatlan felsőre gondoltam,és egy szürke kardigánra,amit egy fekete magassarkúval tettem tökéletessé.
Tyler hangját hallottam meg lentről,amint épp nekem szól hogy indulnunk kéne. Gyors pillantást vettem a tükörbe,és elindultam.
~Huh,gyönyörű vagy!-mondta Tyler,ami nagyon jól esett. Ő is fantasztikusan nézett ki.
~Köszönöm,te is nagyon jól nézel ki.-mondtam.
Kinyujtotta a karját hogy karoljak bele,ezt el is fogadtam és indultunk is a pizzázóba.
Leültünk rendeltünk,és el is kezdtem a mondológomat egészen a suli utcsó napját a mostaniig.
~Huh,gratulálok,ez nagyszerű,mindig tudtam hogy sokra fogod vinni!-mondta mosolyogva,mire visszamosolyogtam.Feltünően sokat mosolyogok ma..mindegy.
~És mesélj,mi van veled? Hogy megy a foci,meg minden?-kérdeztem.
Elmondta hogy nagyon jól megy neki és első éves egyetemista egy sport egyetemen és ráadásul ösztöndíjas az eredményei miatt.
~Aztaa,ez nagyon jóó. Elképesztő vagy!.-mondta csodálattal.
Megérkezett az étel,és elkezdtünk enni,még beszélgettünk aztán eléggé fáradtak lettünk és hazafele vettük az irányt. Mikor hazaéértünk felementünk az emeltre majd megálltunk az ajtónknál.
~Nagyon örülök hogy itt vagy Beck,jó újra veled lenni!-mondta mosolyogva és magához húzott,megölelt és adott a hajamba egy puszit.
~Én is nagyon Tyler,és még egyszer köszönök mindent!-Adtam az arcára egy puszit,és furcsa bizsergést éreztem,rám mosolygott és nekem elöjöttek a régi idők,amikor együtt voltunk. Elbúcsúztunk és meg a fürdő felé vettem az irányt. Gyorsan lezuhanyoztam fogat mostam felvettem egy sortot és egy pólót,amin elmosolyodtam egy kicsit,és befeküdtem az ágyba. A mai napon gondolkodva ringattam magam az álmok gyönyörű országába.
Becky szerelése:

Becky alvós szerelése:



Sziasztok! :)
elöször is szeretném megköszönni a látogatókat,meg minden jól esik,de kommenteket is várnék,mert tényleg fontos lenne a visszajelzés! :))
Remélem azért tetszik a történet! :)
xoxo



2012. június 25., hétfő

3.fejezet: Hello,London!


                                                                                 3.fejezet: Hello,London!
                                            (ajánlott zene:
http://www.youtube.com/watch?v=td7mHwjN40w)

Reggel az órám csörgésére ébredtem.Jellemző,3 órával az indulás elött-re állítottam az órámat,hogy mindenképp elkészüljek.
Elvégeztem reggel szokásos dolgaimat,és a gardróbom felé vettem az irányt.Arra gondoltam hogy kicsit csinosabb leszek mint máskor,mégis csak nagy nap remélhetőleg,így úgy döntöttem szoknyát veszek.
Összepakoltam a tánccuccomat,és már indultam is.Nagyon jó idő volt,hmm hátha ez egy jel;D
Mikor az ajtóhoz léptem kicsit vártam,és elfogott az idegesség és az izgatottság.Kis idő után már be is mentem,és az öltöző felé vettem az irányt. Gyorsan átöltöztem és már a terembe is voltam,még a táncosokon kívül senki nem volt,nos ez kicsit megnyugtatott,de nem sokkal később már be is jött a tanárnőnk,oldalán egy hölgy és egy férfi. A hölgy nagyon csinos volt,vékony nagyjából 170 cm,és úgy gondoltam hogy ő is táncos lehet. Az egyik férfire is ezt saccoltam,hiszen folyamatosan ki volt húzva,mint egy balett táncos,elegáns volt,és jól nézett ki korához képest,bár nem mondanám többnek sokkal mint 30,de akkoris.A másik férfinál biztos voltam abban hogy nem táncos,sokkal inkább mint egy ügynök,vagy mi..:D elegáns volt ő is,kezében pedig folyamatosan a telefonját szorongatta. Gondolatmenetem a tanárnő szakította félbe azzal,hogy bemutatta őket.
~Kedveskéim,bemutatnám a vendégeinket. Ő itt Mariotte Dalanse,a Londoni tánciskola igazgatónője,és táncos.
-áhh ahogy sejtettem,eddig jó vagyok,mondtam magamban.
~Az úr James Monsen, a Londoni opera szólótáncosa, és a tánciskola igazgatóhelyettese.
-eszméletlen vagyok,mondtam ismét magamban.
~És a másik úr,Paul Higgins,egy Londoni énekes-csapat menedzsere,azért ő jött,mert eldöntötték,az ő csapatukhoz kellenek főként táncosok.
-hmm,hol hallhattam már ezt a nevet...mindegyis,elég jól tippeltem az emberekkel kapcsolatban:D,mondtam természetesen magamban,és büszke is voltam az itélőképességemre.
~Hát akkor,sok sikert mindenkinek a tánchoz!- mondta a tanárnő,majd odament a lejátszóhoz és elindította.
Elöször csoportosan mindanyiunknak el kellett táncolni,de aztán egyesével is. Eszméletlen ideges voltam,a csoport tánc szerintem elég jól sikerült,de most jön a mély víz. Meghallottam a nevem,és ezzel elindultam befel. A gyomrom görcsben,de próbáltam nem figyelni rá,csak a ráncra.
~Jónapot!- köszöntem mikor beléptem a terembe. Ezt viszonozták,majd azt kérték hogy mutatkozzak be röviden...tejóég.
~Bencky Johnson vagyok,17 éves. 10. gimnáziumi évemet fejeztem be idén. Mióta az eszemet tudom csak táncolok,és ezzel is szeretnék foglalkozni hátralevő életemben is.- mondtam kis mosolyt eröltetve magamra. Ők is mosolyogtak,nem is rossz,eddig jónak tűnök.
~Hát akkor kedves Becky,mutassa mit tud!- mondta mosolyogva a hölgy.
Elkezdődött a zene,és mindenemet átjárta,ekkor elkezdtem táncolni. Fantasztikus,felemelő érzés volt,kizártam mindent és mindenkit,csak én voltam és a zene. Leírhatattlan érzés volt,mindent beleadtam. Mikor végeztem rájuk pillantottam,és mintha mosolyogtak volna,de inkább nem bízom el magamat.
~Köszönjük Becky,nagyszerű volt.-mondta a hölgy,és a többiek is bólogattak.
Megköszöntem,köszöntem és kimentem. Hatalmas kő esett le a szívemről mikor kiléptem a teremből,de tudom még nincs vége. Utánam már csak ketten voltak,és az idő egész hamar telt,nemsokára már újra a teremben voltunk,és vártuk hogy kimondják a neveket.
~Nos,gratulálok mindenkinek,nagyszerűek voltatok,és mind nagyon tehetségesek vagytok- kezdte monológját mosolyogva a hölgy. ~Azonban tudjátok,sajnos nem vihetjük mind a hatotokat magunkkal Londonba.-folytatta,és gyomrom már megint görcsben volt.
~Tehát akikekt viszek magammal,azok : Miranda Torres,Becky Johnson,Peter Roberts. Gratulálok nektek,ti bizonyultatok a legjobbaknak.
Uramisten! El sem hiszem! Lefagytam,végem van! Nem bírom tovább,belül hatalmasat sikítottam,és kivülről csak valami hatalmas vigyor látszódhatott.
Kimentek,mi pedig elindultunk az öltözőbe. Kicsit lemaradtam a többiektől,lassabban mentem mint szoktam a meglepődöttségtől. Gondolatmenetemet egy férfi hang szakította félbe,aki egy ajtó mögött telefonált. Az egyik férfi volt az,a menedzser,kis részt kihallottam a beszélgetésből.
~Igen,itt vagyok Franciaországban,mindjárt indulok haza Liam,nyugodjatok meg.
Itt szünetet tartott,gondolom épp beszéltek a másik oldalon.
~Nem Louis,neem! Najó,hozok hazafele répát,de akkor kérdezd meg a többieket kell-e nekik más is.
Itt is szünetet tartott.
~Mond meg Harry-nek hogy ezerszer megmondtam nem hozok neki macskát! Jó,taco-t hozok neki. Jólvan,próbáljatok viselkedni,hamarosan találkozunk!
Ezzel letette a telefont,én pedig ismét az öltöző felé vettem az irányt,ám ekkor meghallottam a nevemet,és hátrafordultam.
~Bencky? - bólintottam. ~Nagyszerű voltál,azonnal mondtam hogy neked ki kell jutnod hozzánk. -mondta,én pedig alig akartam hinné a fülemnek.
~egyébként Paul vagyok,a One Direction menedzsere!-mutatkozott be,és akkor rájöttem honnan volt olyan ismerős a név,hát persze One Direction! Milyen hülye vagyok!-Csaptam arcomra. Mivel ezt a belső mondológomat nem hallottam,nem értette miért csaptam meg az arcom és kérdően rám nézett.
~Jaj,bocsánat,csak olyan ismerős volt a neve,és most hpgy mondta leesett miért.-mondtam kicsit zavartan.
~ÁÁ szóval ismered a One Direction-t!-kezdte. ~Biztos jól kijönnétek- mosolygott,mire én is.
~Hát akkor gondolom nemsokára találkozunk.-mondta.
~Igen-igen,már nagyon vérom Londont! - mondtam mosolyogva.
~El hiszem,mikor is jössz? - kérdezte.
~Holnap 3 körül landol a gépem.- mondtam
~Hmm,szerintem akkor lesz egy kis meglepetésem számodra!- mondta mosolyogva,majd elköszönt és elment.
Én meg csak álltam ott. Vajon milyen meglepetésről beszélt?! És tejóég Londonba megyek holnap! És One Direction! Mondjuk én nem az az őrült fanatikus rajongó vagyok aki mindig mindenhova követné őket,de szeretem a zenéjüket,és hát mit ne mondjak,eléggé jól néznek ki. Erre elmosolyogtam magam
Beértem az öltözőbe,átöltöztem és már indultam is. Mikor hazaértem mindent elmeséltem,és mind a nyakamba ugrottak,és együtt elmentünk bepakolni.
Másnap reggel nem az órámra keltem,hanem a napfényre. Hirtelen eszembe jutott hova is megyek ma. LONDONBA! Kiugrottam az ágyból,bementem a fürdőbe,és utána reggelizni. Nyugodtan telt a délelött,csak én ültem tűkön már. Felöltöztem,elbúzsúztam anyától és a hugomtól és már mentem is a reptérre. Ott voltak már a többiek,és mint kiderült,valamiért,ők egyel késöbbi géppel mennek. Hmm nem értettem,dehát ha ez kell csinálni ez van. Elköszöntem tőlük,és beszélltam a gépbe. Az út nyugodtan telt,és nem is tűnt olyan hosszúnak,bár azért kicsit elgémberedtem. Elkezdtem leszállni a gépről,és mikor már a kijáraton is túl voltam valami olyat pillantottam meg amit sose hittem volna....

Becky szerelése:

Becky táncos szerelése:

Becky utazós szerelése:




Köszönöm a megtekintéseket,gyűlnek egyenlőre,de inkább lekopogom:D
Na de várom a kommenteket is,köszi,és remélem tetszik a történet! :))
xoxo

2012. június 23., szombat

2 fejezet: Sokk.


                                                                 2 fejezet: Sokk
                                         ( ajánlott zene:http://www.youtube.com/watch?v=041h-1_5yfo )

~ Kaptam tegnap egy telefonhívást egy Londoni táncakadémiáról,hogy táncosokat keresnek,és nemcsak diáknak,hanem fellépésekhez,különféle sztárokhoz táncosokat. - mondta a tanárnő.
Azt hiszem ennél nagyobb sokkot még életünkben nem kaptunk. Ez egy hatalmas lehetőség mindannyiunk számára, mindennél jobban akarom most ezt!
~Huh. - ennyi jött ki a számon halkan. Nincsenek szavak arra amit érzek jelen pillanatban.
~Viszont a létszám sajnos meg van szabva,és nem túl sok sajnos,a létszám összesen 3 ember,azt kérték válasszak ki 5-6 embert akik holnap bemutathatják a Londonból érkező mestereknek,hogy méltók arra hogy kijuthassanak.- a mesterem szavaim csak úgy hasítottak végig az agyamon. Hé Becky ez az álmod,nem hagyhatod, hogy csak úgy elmenjen,erre szükséged van! GYERÜNK!~Szóval most betanultok egy táncot,és nap végére elmondom ki az az 5-6 ember akik bemutathatják tudásukat holnap! - Ezzel beálltunk,és mint még soha annyira koncentráltam,és mindent beleadtam,szívem lelkem,még a tüdőmet is :DElérkeztünk a nap végére,bemutattuk a tanárnőnknek utoljára,és most elérkezett a pillanat,mikor felsorolja a neveket.
~Carla Zutt,Dennis Ferres,Miranda Torres,Becky Johnson,Peter Roberts,Nina Hayez. Gratulálok,ti bizonyultatok a legjobbnak,egyenlőre. - mondta a tanárnő mosolyogva.
Uramisten! El sem hiszem! Ott van a nevem,van esély! Van esély arra hogy sikerül valóra váltanom az álmomat! Hihetetlen érzés! :)
Mielött kiment volna a tanárnő elmondott minden fontos dolgot,hogy hányra kell jönni,hányan lesznek,mikor derül ki hogy ki mehet,stb. Aztán kiment,én pedig elkezdtem ugrálni örömömben,még egy idióta örömtáncot is lejtettem,fetrengtem ugráltam sikítoztam,még egy örömkönny is elhagyta a szemem,alig vártam a holnapot,meg persze hogy elújságolhassam a családomnak és persze Kelly-nek is!
Szépen összeszedtem a cuccomat és konkrétan rohantam hazáig,mikor odaértem berontottam,anyáék rögtön ki jöttek megnézzék mi történt.
~ Uristen Becky kislányom mivan veled? - kérdezte anya aggódva. Közben megjelent a húgom is.
~ El sem hiszitek mi történt velem ma táncon! - kezdtem el mondókámat,és figyelemmel követtem reakciójukat.
Mikor befejeztem szinte egyszerre lett arcukon hatalmas vigyor és nekem estek.
~ Kislányom ez fantasztikus,tudom hogy ez az életed,és az álmod,és most van esély rá hogy boldog légy teljesen,és az álmod valóra váljon. -kezdte anya,aki szinte sírt örömében velem együtt.
~Tejóég Beck fantasztikus vagy,hatalmas nővérem van,tuti ki fogsz jutni Londonba! - folytatta húgom aki már ugrált örömében.
Ezután felmentem a szobámba,ledobtam a cuccaimat és már tárcsáztam is barátnőm számát aki már majdnem rögtön felvette.
Elmeséltem neki mindent szinte szóról-szóra,és mikor vége lett együtt sikítottunk a telefonba.
~ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ,el sem hiszem Beck! Vagyis de,mert fantasztikus vagy,de akkoris áááá ez szuper! - mondta barátnőm,aki épp oly boldog volt mint én,najó talán azért én mégis boldogabb voltam ;D
Letettük a telefont,ettem,fürödtem,tv-ztem,de máson se járt az agyam csak a holnapon.
Úgy gondoltam ideje lefeküdni,és a holnappal a fejemben merültem az álmok fantasztikus kis világába. :)

További szereplők:
Kelly Gound:






Sam Johnson (Becky Húga):



Tyler Gound (Kelly bátya )



Sziasztok! :)
Látom voltak páran akik megnézték a blogot,és ez hihetetlenül nagy  örömöt jelent nekem! :))
Viszont még nagyobb lenne az örömöm,ha néhány kommentet is kaphatnék,tudjátok eléggé fontosak a visszajelzések! :)
Terjeszthetitek is a blogot ha szeretnétek,de nagyon jó ha olvassátok,és komment! :))
köszönöm <3
xoxo

2012. június 22., péntek

1. rész: Minden most kezdődik el.! :)


                                                         1.rész: Minden most kezdődik el...
                                    (ajánlott zene:  http://www.youtube.com/watch?v=FT7MWDoW_rc  )

Becky szemszöge:

~Ahh,végre vége!! - kiáltottam el magamat barátnőmnek,Christy-nek,mikor vége lett az utolsó óránknak is az éveben. Igen,vége! Jöhet a nyár,végre csak azzal foglalkozhatok,amivel akarok: a tánccal! :)
Tudni kell rólam,hogy amióta az eszemet tudom,csak táncolok,igazából ez éltet,mikor a szüleim elváltak nagyon nehéz időszakon mentem keresztül,és komolyan mondom ha a tánc nem lett volna nekem akkoris,kitudja mi lenne most velem...
~Nekem mondod? El sem hiszem,SZABADSÁG! - kiáltotta barátnőm is.
Már 5. óta barátnők vagyunk,így most 10.-ben sem volt ez másképp.
Őt azonban nem vonzotta a tánc,ő teljesen más mint én,őt vonzza a pszichológia,és nagy tervei vannak már a jövőre,na nem mintha nekem nem lennének a tánccal kapcsolatban!
Izgatottan léptünk ki az iskolából,és mélyet szippantottunk a levegőbe,igen már éreztük a nyár édes illatát! :)
~ És mi a terved mára Beck? - kérdezte barátnőm.
~ Hát táncórám van,mi más?! - válaszoltam,mire mindketten felkuncogtunk.
~ És a nyárra? - kérdezte.
~ Hát ne is kérdezd,egyenlőre ötletem sincs,csak azt tudom hogy szerepet kell töltsön benne a tánc! ;) - válaszoltam. ~ És neked?
~ Szerintem el fogok utazni a bátyámhoz Londonba,már ezer éve nem láttam,gondoltam nála töltök egy kis időt. - mondta,és láttam rajta hogy nagyon boldog,tényleg nagyon rég látta bátyát,hiszen bátyja focista,és élete így odaköti.
Amikor még a bátyja itt lakott,nagyon jóban voltunk,na nem mintha most nem lennénk,de akkor más volt a helyzet.. Nem voltunk együtt nagyon,vagy mégis,na mindegy,a lényeg hogy kavartunk,és egész jól megvoltunk,de a mondás szerint,miszerint focistával ne kezdj,valamilyen szinten beigazolódott,hiszen ki kellett költözni emiatt Londonba. Békességben váltunk el,hisz mi ok lett volna a haragra?! Azóta is jóban vagyunk,és hála az internet csodáinak a kapcsolatot is tudjuk valamilyen szinten tartani.
~ Na,az nagyon jó! - válaszoltam mosolyogva barátnőmnek. ~ Viszont nekem mennem kell,nem akarok elkésni az utolsó hivatalos tánc órámról az évben! :)
~ Persze,menjél,de aztán ha van valami nem felets el beszámolni! - mondta barátnőm vigyorogva.
Vissza mosolyogtam és már el is mentem,mert kell egy jó 20-25 perc míg odaérek,és tényleg nem akartam elkésni!

Mikor odaértem, bementem az öltözőbe,és szépen átöltöztem a kényelmes tánc cuccomba.
Ezután bementem a terembe,és szokás szerint leültem barátnőim kis körébe,és elkezdtünk melegíteni.
Mikor beért a tanár,mind felálltunk,és felvettük szokásos térformánkat,négyen álltunk elöl,én balról a második vagyok. Mielőtt elkezdtünk volna táncolni, a tanárunk jött a kis mondókájával hogy mennyit fejlődtünk és milyen jók vagyunk és szívesen vár minket jövőre,csak a szokásos szöveg,ám amit ezután mondott,szerintem mindannyiunkat lesokkolt...

Becky táncos szerelése:


Prológus.

Sziasztok! :)
Ez a történet egy 17 éves lány,Becky Johnson történetét meséli el.
Becky egy nagyjából hétköznapi lánynak mondható. Anyukájával és kishúgával Kelly-vel él együtt Franciaországban. A lány mióta az eszét tudja táncol,és ezzel is szeretne foglalkozni. Egy esély miatt,ki kényszerül költözni Londonba,egy régi barátjához,ahol nem mindennapi dolgokkal találja szembe magát. Ha kíváncsi vagy hogyan alakul egy lány élete a nagyvárosban akkor kövesd figyelemmel a történetet! :)
Ja,és ami a legfontosabb,természetesen nagy szerepet tölt be sokunk kedvence a One Direction is! :)
Ééés nagyon várom a kommenteket is a részekhez,fontos lenne a visszajelzés meg minden,köszi :):)

xoxo.dreamer.

Szereplők:

One Direction :)



Becky Johnson:






egyenlőre ennyi,majd még hozom a többit is ;)